Taekwon-do

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

( Taekwon-do szócikkből átirányítva)
Taekwon-do
Stílus Lábbal és kézzel küzdés művészete
Származási hely Korea
Koreai írásmódja 태권도 ( hangul)
跆拳道 ( hancsa)

A taekwon-do (태권도, magyaros átírásban thekvondo) egy koreai eredetű harcművészet. A szó jelentése: a lábbal és kézzel küzdés művészete.

A japán karatéhoz való hasonlósága csupán annyi, hogy szintén ütéseken, rúgásokon, hárításokon alapul. Choi Hong Hi (hivatalosan: Choi Hong Hi, koreaiul: 최홍희) nagymester az 1940-es 50-es években 24 formagyakorlatra (tull) alapozva fejlesztette ki és hivatalosan 1955-ben alapította meg.

Tartalomjegyzék

Gyökerek

A rendszer eredetei egészen időszámításunk kezdetére vezetnek vissza, s a Keupso Chirigi-ből, a Yusul-ból, a Bi Kak Sool-ból, a Subak-ból (Soo Bak Gi) és a Kwon-bop-ból gyökereznek. A fegyvertelen harc első formáit koreában – Soo Bak Gi-nek és Kwon-bop-nak hívták. Ezeket követte később a Hwarang-do és a Taek-kyon.

A Taekwon-do kialakulására hatást gyakoroltak mind a japán, mind a kínai harcművészetek. A Kína, Korea és Japán közötti kapcsolatot a földrajz, a kultúra és a történelem 5000 éve fűzi össze. Japán a Meidzsi-restauráció idején a három ország közül elsőként fogadta be a nyugati tudományt és kultúrát. Ennek eredményeképpen Japán – a nyugati haditechnikát használva – 1894-ben le tudta győzni Kínát, 1910-ben pedig elfoglalta és annektálta Koreát. A koreaiak harmincöt éven át keserű harcot folytattak a függetlenségért, amit azonban egészen a második világháború végéig nem sikerült elnyerniük.

A "military karate" kialakulása

A japán megszállás alatt (1909-1945) a koreai harcművészeteket a japánok jelenléte erősen befolyásolta. Így a Taek-kyon több irányzata is kialakult, mígnem a háború végére már egy sor jellegzetes iskola (-Kwan) létezett. A stílusok összehangolására azonban nem nyílott lehetőség, mivel Korea megosztott volt. A koreai háborúban (1950-1953) a különféle harcművészeti rendszerek technikáit mind a déli, mind az északi hadsereg bevetette és alkalmazta is a közelharc során. Choi Hong Hi tábornok a működő dél-koreai Kwan-okból már az 50-es évek elején létrehozott egy új, általa Taekwon-donak elnevezett harcművészetet, mely a következő iskolákat foglalta magában: Chang Hon Yu, Chang Moo Kwan, Chi Do Kwan, Chung Do Kwan, Kang Duk Kwan, Oh Do Kwan, Yul Kwan Sool, Yun Moo Kwan.

Choi Hong Hi a koreai hadsereg tábornokaként először a karate, koreai nevén „ tang soo”, gyakorlását vette fel a katonai kiképzésbe, ugyanakkor viszont ellentmondást látott abban, hogy a Koreát sokáig elnyomó japánok tradicionális technikáit tanítja katonáinak. Elkezdte tehát kialakítani és csiszolni saját stílusát, melyet a karate helyett vezetett be a seregben is. Így lett a Taekwon-do Dél-Koreában a hadsereg és a rendőrség különleges alakulatain belül, egyfajta kemény kiképzési közelharc rendszer („military karate”). Idővel ebből fejlődött tovább a nagyközönség által ma ismert teljes értékű harcművészetté.

A "Taekwon-do" elnevezés kialakulása

1953-ban a koreai hadsereg vezérkari főnöke felkérte Choi Hong Hit, hogy hozza létre a 29. gyalogsági hadosztályt. Az egyik első teendője az volt, hogy egy különleges hadosztály-zászlót alkosson: a 29-es számból a kettes a megosztott Koreai-félszigetet szimbolizálta, a kilences számban pedig a saját öklét látta. A hadosztály zászlajára tehát a Koreai-félsziget került, fölé pedig egy ököl. Egyértelmű volt, hogy a katonák kiképzésében szerepelt az addigra már továbbgondolt tang soo oktatása is. A különlegesen kiképzett hadosztály 1954-ben bemutatót tartott Li Szinman (úgy is mint: Syngman-Rhee, vagy 이승만) dél-koreai elnöknek, aki megjegyezte, hogy minden katonának gyakorolnia kellene ezt a harcművészetet. Így be is vezették a hadseregben a stílust, melyet Li Szinman Taek-kyonnak nevezett a hagyományos koreai harcmodorhoz való hasonlósága miatt. Mivel a Choi Hong Hi tábornok által tanított technikák már nem tartoztak sem a tang soo-hoz, sem a Taek-kyonhoz, ezért új nevet kellett találni.

1955-ben, egy ebből a célból létrehozott tanácsadó bizottság – melynek prominens személyiségek, többek között a nemzetgyűlés házelnök-helyettese, a hadsereg fő-parancsnoka és újságkiadók elnökei voltak tagjai – előtt jelentette be Choi Hong Hi a Taekwon-do nevet. A névhasználatra engedélyt kértek Li Szinman elnöktől is, aki szintén elfogadta a Taekwon-dot a Taek-kyonnal szemben. A saját koreai identitású filozófiának és technikának, azaz harcművészetnek így már neve is volt. A szimbólumokat és az elnevezéseket is egyedivé, egységessé kellett tenni, ezért 1959-ben Choi tábornok egyesítette a különböző Taekwon-do csoportokat a Koreai Taekwon-do Szövetségben (Korea Taekwon-do Association, KTA). Célja a Koreai Sportszövetséghez való csatlakozás volt.

Megalakul az I.T.F.

Az 1950-es és 60-as években az új stílust bemutató körutakat tartottak Choi tábornok vezetésével. Olyan nagy sikert arattak a fellépések, hogy azokban az országokban, ahol megfordult a turné, Taekwon-do szövetségeket hoztak létre. Ezen szövetségek és a Koreai Taekwon-do Szövetség (KTA) – melynek elnökévé Choi Hong Hi stílusalapító nagymestert választották 1961-ben – részvételével jött létre 1966-ban az "International Taekwon-do Federation" (Nemzetközi Taekwon-do Szövetség, ITF)., melynek elnökévé szintén Choi Hong Hit választották.

Az International Taekwon-do Federation alapító tagországai: Dél-Korea, Vietnam, Malajzia, Szingapúr, Nyugat-Németország, az Amerikai Egyesült Államok, Törökország, Olaszország és Egyiptom. A megalakulást követő két évben a szervezet tagországainak létszáma harmincra nőtt. Ma a Taekwon-dot fajra, vallásra, nemzetiségre vagy ideológiára való tekintet nélkül tanítják világszerte.

A Taekwon-do megosztottsága

Ma a Taekwon-donak két fő vezető világszervezete ismert: az International Taekwon-do Federation (ITF) és a World Taekwondo Federation (WTF). Előbbit azért említenénk első helyen, mert a Taekwon-do szervezetek közül elsőként alakult meg és az irányzat szülőatyja alapította, majd vezette, utóbbit pedig azért, mert bár szándékos ellenpólusként hozták létre – amint az alábbiakból is kiderül – mégis ez az az irányzat, amely erősen megkérdőjelezhető eszközökkel és módon ugyan, de olimpiai elismertséget nyert.

Az ITF 1966-os megalakítását követően a WTF létrehozására csak jó hét évvel később került sor, elsősorban politikai és presztizs okok miatt. A 70-es évek elejére Choi tábornok szembekerült az akkori dél-koreai diktátor-elnök, Pak Chong Hi (úgy is mint: Park Chung-hee, vagy 박정희) politikájával. Nem akarva kockáztatni személyes biztonságát, valamint a Nemzetközi Taekwon-do Szövetség szabad mozgásterét, 1972-ben Kanadába emigrált és Torontóba telepítette át az ITF székhelyét is. A válaszlépésként Pak elnök parancsára 1973-ban Dél-Koreában életre hívott WTF egyik alap célkitűzése az ITF ellehetetlenítése volt. A WTF élére Pak Chong Hi elnök Kim Un Yongot, az elnöki titkosszolgálat akkori vezetőjét nevezte ki.

A napvilágra került adatokból csak a legutóbbi időkben értesülhetett a nyilvánosság arról, hogy a 70-es, 80-as és 90-es években Kim Un Yong szervezete a háttérben, a kulisszák mögött milyen óriási aknamunkát folytatott a Choi Hong Hi által vezetett ITF lejáratására és lehetetlenné tételére. Egyes források szerint a demokrácia és törvényesség határain messze túlmenő módszereket (zsarolás, fenyegetés, fizikai erőszak stb.) is alkalmaztak a Choi tábornokhoz hű Taekwon-do mesterek „átcsábításához” a másik oldalra, a WTF-hez. Még Choi Hong Hi élete és személyes biztonsága is több alkalommal veszélybe került, amikor felbérelt titkosügynökök az alapító likvidálásával próbálkoztak – szerencsére sikertelenül… Ezzel párhuzamosan Kim Un Yong befolyásának és személyes kapcsolatainak köszönhetően sort kerítettek valamennyi stratégiailag fontos nemzetközi sport-hivatali fórumon pl. az AGFIS-nál, /mai nevén SPORT-AKKORD/ - és persze a NOB-nál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál a WTF helyzetének megerősítésére is. A 80-as évek elejére kialakult sportpolitikai erőviszonyok között, miután Dél-Korea egyértelműen a WTF mellett kötelezte el magát, Choi tábornoknak fel kellett ismernie, hogy bázis-ország hiányában az ITF olyan komoly kihívást jelentő „ellenféllel” szemben, mint a WTF, hosszútávon csak akkor maradhat erős és életképes, ha elnyeri egy másik – Taekwon-do iránt szintén elkötelezett – állam, jelen esetben Észak-Korea teljes körű háttér-támogatását. Kényszerhelyzetbe kerülve ezért 1982-ben a phenjani vezetéshez fordult és sportdiplomáciai tárgyalások eredményeként sikerült elérnie, hogy Észak-Korea az ITF oldalára állva, az eredeti tradicionális ITF Taekwon-dot támogassa.

A W.T.F és az Olimpia

A WTF olimpiai bekerülésének egykori "sikertörténete" mára erősen vesztett fényéből, miután egyre-másra derülnek ki ennek a bekerülésnek az olimpiai eszme tisztaságával nem egészen összeegyeztethető előzményei!

A sportrajongók és harcművészetet űzők széles táborában felháborodást keltett az az összeférhetetlen joggyakorlat és sportdiplomáciai anomália, hogy Kim Un Yong évtizedeken keresztül hogyan lehetett egyszerre és egyszemélyben a WTF Taekwondo világszövetség elnöke és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ( NOB) alelnöke is. Így sikerült Kim elnöknek, hatalmával és befolyásával erősen visszaélve, illetve hatékony lobbizással és a háttérben mozgó óriási dél-koreai pénzeknek köszönhetően, bejuttatni a WTF Taekwondot először bemutató sportágként az 1988-as szöuli olimpiára, majd később hivatalos versenyszámként is elfogadtatni az olimpiai játékokon. A WTF Taekwondo-ból Dél-Korea sikeres sport-exportcikket kovácsolt.

A 2004-es olimpia után kipattanó, NOB tisztségviselőket súlyosan érintő korrupciós és vesztegetési botrány nyomán, Kim Un Yongnak távoznia kellett a NOB alelnöki posztjáról. Különösen nagy értékben elkövetett sikkasztás és vesztegetés vádjával ítélték el. „A nagy kérdés: Vajon akkor is bekerülhetett volna a WTF Taekwondo az olimpiára, ha annak idején nem Kim Un Yong a Nemzetközi Olimpiai Bizottság befolyásos alelnöke?” – a napvilágra került tények ismeretében a válasz nagy valószínűséggel: NEM! A történtek után a WTF is új elnököt választott Choue Chong Won személyében.

Sajnálatos tény, hogy más távolkeleti harcművészetekhez hasonlóan a koreai Taekwon-dot is át-meg átszőtték a napi politikai és hatalmi érdekek. Köztudott, hogy a Taekwon-do világméretű népszerűségéből mindkét Korea igyekezett lehetőleg minél több hasznot húzni.

A 2010-es haiti földrengés során tragikus körülmények között elhunyt Tran Trieu Quan elnök vezette újjászervezett ITF-ben valósult meg első ízben az alapítónak egy politikától és hatalmi játszmáktól mentes, valóban független Nemzetközi Taekwon-do Szövetségről szőtt álma…
Tran elnök halálát követően, az ITF soron következő 2011-es Kongresszusa Pablo Trajtenberg IX.Danos argentin nagymestert - rangidős elnökhelyettest - választotta meg az ITF új elnökének.

Új szelek, régi beidegződések…

Ahogy változnak az idők és a körülmények, a WTF megnyilvánulásai is egyre kifinomultabb formát öltenek a konkurens ITF-fel szemben. Az egyidejűleg két Taekwondoval jelenlévő koreai harcművészetek „kínálati piacán”, a mindvégig foggal-körömmel egyeduralomra törő WTF-nek is változtatnia kellett korábbi módszerein (a kezdeti zsarolás és fizikai fenyegetés helyett ma már politikusabb módszerekkel találkozhatunk). A gátlás nélkül célratörő, keményvonalas „Kim Un Yong korszak” szerencsére már a múlté. Kim Un Yong elnök évtizedeken át folytatott "áldásos" NOB-beli tevékenysége által, a WTF-nek sikerült „bebetonoznia magát” a különféle befolyásos sportszervezetek érdekszféráiban. Olimpiai sportágként a WTF-nek már nincs szüksége arra, hogy megfélemlítéssel, vagy erőszakkal csábítson magához mestereket az ITF-től.

A Taekwon-do Magyarországon

Harmat László nagymester a magyar ITF Taekwon-do megalapítója és elnöke rangidősnek számít az európai Taekwon-do hierarchiában. Ő egyike a legelső nem koreai Taekwon-dosoknak Európában. Már az 1960-as évek közepétől aktívan edzett, majd Svédországba költözött, ahol versenyzőként tagja lett a svéd Taekwon-do válogatottnak. 1973-ban vizsgázott I. Dan-ra, később edzett az USA-ban, Észak-Koreában, majd Kanadában is, ahol az alapító Choi Hong Hi személyes tanítványa lehetett. Harmat László 1977-ben települt haza Magyarországra. Megalapította a Magyar ITF Taekwon-dot és még ugyanebben az évben szeptember 7-én 70 tanítvánnyal megtartotta az első hivatalos Taekwon-do edzést Budapesten. 1977 novemberében ide iratkozott be kezdő tanítványként Patakfalvy Miklós, a hazai WTF későbbi vezetője is. 1979-ben az egyik legtehetségesebb tanítvány, dr. Somlai János (ma rangidős elnökhelyettes a Magyar ITF-ben) elindította a veszprémi Taekwon-dot és ezzel kezdetét vette az ITF Taekwon-do országos méretű terjedése.

A Taekwon-do Magyarországon először szakágként, később szakbizottságként működött a Karate Szövetségen belül, majd 1989-től jött létre az önálló Magyar ITF Taekwon-do Szövetség. Harmat László 1984-ben ITF Európabajnokságot, majd 1988-ban nagysikerű ITF Világbajnokságot rendezett az egykori Budapest Sportcsarnokban. A magyar ITF versenyzők az elmúlt három évtized során sikert sikerre halmoztak a nemzetközi tornákon: számos Világ- és Európa-bajnok, valamint éremhelyezett, rangos nemzetközi kupa versenyek győztesei öregbítik a magyar ITF dicsőségét. 1994-ben Harmat Lászlót egyhangúlag a Magyar ITF Szövetség örökös elnökévé választották, majd 2000-ben az alapító Choi Hong Hitől megkapta a VII. Dan nagymesteri fokozatot. 2009 új eredményt hozott, immár a Nemzetközi Taekwon-Do Szövetségtől (mely az alapító nagymester örökségét viszi tovább) a németországi Miesbach-ban letett IIC mester-vizsgája után kapta meg Harmat László a VIII. Dan fokozatot. Ezt követően további nyolc évnek kellett eltelnie, mígnem a hazai és nemzetközi Taekwon-do életben kifejtett töretlen munkássága eredményeként Harmat László a Világszövetségtől 2017-ben végül megkapta az ITF Taekwon-doban elérhető legmagasabb nagymesteri fokozatot a 9.Dan-t, mellyel nemcsak Európában, de világviszonylatban is csak nagyon kevés mester büszkélkedhet. Gratulálunk!

1989-ben Harmat László élvonalbeli tanítványainak egyike, az akkor III. Danos Patakfalvy Miklós hátat fordítva mesterének és az addig gyakorolt stílusnak, kivált az ITF-ből és megalapította Magyarországon a WTF irányzatot. A WTF olimpiai bekerülésével – a hatályos magyar sporttörvényeknek megfelelően – a magyar WTF államilag támogatott hivatalos Szakszövetségként működik. A hazai WTF elnökévé – az időközben VIII. Dan WTF övfokozatra előlépett – Patakfalvy Miklóst választották, akit a 80-as években tehetséges versenyzőként és sikeres edzőként is jegyeztek a magyar ITF-ben.

Taekwon-do az USA-ban

A két Korea után az Amerikai Egyesült Államokban edz a legtöbb Taekwon-do sportoló. A stílust a koreai háború után importálták az USA-ba a bevándorolt koreai mesterek és az amerikai hadsereg hazatérő, leszerelt katonái. Bár Amerikában a Taekwon-do igen látványos versenysporttá fejlődött az elmúlt évtizedekben, az USA hatalmas terület és az egész világon talán ott a legszéttagoltabbak a távol-keletről származó harcművészetek. Az USA-ban pl. csak a „Taekwon-do” címszó alatt egymástól függetlenül és meglehetősen áttekinthetetlenül, kisebb-nagyobb irányzatok tucatjai működnek egyszerre, különféle szövetségek égisze alatt.

Stílusjegyek

Ha szakmai szempontból a stílusjegyeket hasonlítjuk össze, az ITF és WTF irányzat közötti különbség szembeötlő. A WTF az 1973-as megalakulásakor – a gyors siker érdekében – ugyanis jószerivel csak az akkor már világszerte bejáratott és jól csengő „taekwondo” nevet vette át az ITF-től. A Choi Hong Hi alapító által tudományos igénnyel létrehozott eredeti iskola elveit, mozgáskultúráját és technikáit viszont már nem.

A megtévesztő névazonosság miatt sokan nem is tudják, hogy a két irányzat teljesen különbözik egymástól és mind edzésmódszereiben, szakkifejezéseiben, egyenruhájában, illetve általános külső megjelenésében és technikai értelmezésében, de különösen verseny-szabályrendszerében merőben eltér. Ilyen értelemben, míg az ITF komplex tradicionális harcművészet, a WTF egyszerűen sport.

Egyéb információk

A Taekwon-do ismert és jelentősebb képviselői

Choi Hong Hi – a Taekwon-do megalapítója, az ITF első elnöke
Cho Hee Il – TKD úttörő az USA-ban
Choue Chong Won – a WTF elnöke
Harmat László – a Magyar ITF TKD megalapítója
Kim Un Yong – a WTF első elnöke
Kwon Jae Hwa – a Német TKD megalapítója
Patakfalvy Miklós – a Magyar WTF TKD megalapítója
Pablo Trajtenberg – az ITF elnöke
Rhee Ki Ha – TKD úttörő Nagy-Britanniában
Rhee Jhoon – az USA TKD megalapítója
Tom McCallum – az ITF kincstárnoka
Wim Bos – az ITF igazgatója

A tradicionális Taekwon-do rendszere

  1. Bázis v. alapgyakorlatok: Gibon yonsup
  2. Formagyakorlat: Tull
  3. Formai küzdelem: Yaksok Matsuki
  4. Szabad küzdelem: Chajoo Matsuki
  5. Önvédelem: Hosin Sul
  6. Töréstechnika: Kyokpa

Referenciák

  • Taekwon-do: a koreai önvédelem művészete – írta Harmat László; 1984 Budapest, ISBN 963 02 3375 4

További részletes információk

[szerkesztés] Külső linkek

Nézetek
Személyes eszközök